2012. április 1., vasárnap

A 30 óráig tartó március 25.

Talán nem is lehet szavakkal kifejezni, hogy milyen hálás vagyok azért a sok szép, szívet melengető, megnevettető üzenetekért, amit eddigi életem leghosszabb születésnapján Tőletek kaptam!!!!! Köszönök minden szót!!!
Amikor otthon 25.-re fordult az óra itt még jócskán csak az előeste tartott, amit koncerten töltöttünk Annával 'az itteni egyetlen és legjobb pót-anyukával' és Vali koncertmesterkedésével. Már ezalatt jöttek az üzenetek :). Utána pár zenekari taggal vacsoráztunk, majd mire hazaértünk itt is születésnapba fordult az óra és Vali énekkel köszöntött, mellette pedig egy gyönyörű koncert felsővel és egy pár fülbevalóval, amit én néztem ki, csak azt nem tudtam akkor még, hogy magamnak - cseles a csaj, a felsőt még fel is próbálta, nehogy gyanúba keveredjen.
Reggel mise, majd a családi skype egyszerre Budapest-Pécs-Montclair kapcsolással. Annáék ebédre invitáltak minket Valival és a előző este mélységes hallgatása a szülinapommal kapcsolatban arra következtetésre juttatott, hogy talán nem is tudják, mily nap virradt 25-én. De már az ajtóban köszöntöttek. Olyanok ők, mint pót-szülők, vagy nagyszülők, családom voltak ők aznap, Drágák. Az ebéd után torta is került az asztalra és egy újabb pár fülbevaló :).
Este Shoenberg próba a kamarazenekarral, amin az igencsak kétségbeejtő teljesítményünk miatt Nick gyomorbamászó és lelket csavaró gyászbeszédet tartott leírva az egyre közeledő koncertet és sorra véve a mentés érdekében a lehetséges opciókat. Aznap este senki meg nem mukkant, munka volt, célratörő, feszített tempóban és még annál is feszültebb légkörrel, másfél órával megnyúlva. Az esti serezés így csúszott 11-re, de még ekkor is voltak olyanok, kik jöttek vagy már ott voltak. Ott ülve éreztem, hogy szokatlanul hosszúnak tűnik a nap.. megnyúlt.. 30 óra és ezalatt mi minden. :)