Utolsó... erre a tanévre. Úgy néz ki összejönnek a dolgok úgy, hogy augusztustól újabb hasonló év veszi kezdetét :).
 

Ismét a reptéren.. bár még csak dél van, a gépem meg este indul, van időm irkálni, de azt nem tudom, hogy mikor fog ez a bejegyzés felkerülni a világhálóra, mert furcsa mód NY legnagyobb repterén nincs ingyen internet szolgáltatás. Vagy van, csak még tüzetesebben kéne keresnem..

A koncert után sok tenni és intézni való került a listára és mindeközben itt volt Griet -a belga ismerős, anno ő volt az erasmusos néni Gentben, innen az ismeretség, ami az idő folyamán barátsággá lett -, ami azt jelentette, hogy  a sokféle hivatalos dologból fakadó idegeskedés, feszültség, sikertelenségből származó kétségbeesés mellett, pár nap nyugalom, hátradőlés, turizmus, finom ételek és italok, hangulatos beszélgetések adattak meg.
 

Griet a village-ben talált magának szállást egy apartmanban, ahol én is eltöltöttem két éjszakát. A village manhattan déli részén van, ez az a hely, ahol a felhőkarcolók csak a távolból láthatók. Itt már az utcák sem a négyzetrácsos elrendezés szerint futnak és a legtöbb ház az a bizonyos tipikus alacsony, tűzlétrák mind a fronton forma (mint a jóbarátokban). Zsuzsiékkal jártam itt először, januárban. Azóta még bizonyosabb vagyok, hogy ez a kerület az egyik kedvencem. Utolsó ott töltött esténken kiültünk, én a párkányra, ő meg a tűzlétra "erkély részére" és hmm.. szép mennyiségben elfogyasztott borral és sajttal órákon keresztül beszélgettünk és éltük a new york-i lét egy szeletét. Egy gondolat, ezt is beszéltük többek között, ami már bennem megfogalmazódott párszor, hogy ennek a városnak tipikus zaja van. Megfordultam már itt-ott, nagy városokban, de itt, ez olyan, amilyet máshol még nem hallottam. Talán a rengeteg duda-szó teszi. Másnap reggel én mentem reggelit vadászni a napsütötte kisutcákba. Óriási hangulata volt ennek. Egy nap hatalmas sétát tettünk, átkeltünk a Broolyn hídon, majd tekeregtünk egy nagyot Brooklynban. Állítólag ez az egyik újabb gazdag része NY citynek, mert újulnak és szépülnek a házak, a terek, korzók újulnak, épülnek, rajtuk sétálva szemközt az East River túloldalán Manhattan panorámája.
 

New Yorkot szűk négy nap Boston követte. Ez a város inkább európai, mint amerikai. Itt állomásozik a hajó a bizonyos tea délutánról. A legtöbb épület piros téglával van burkolva csakúgy, mint a legtöbb járda a központban. Kikötőváros lévén hatalmas választék és mennyiség van tengeri étkekből - legjobb hely, ahova mehettünk :). Bejártuk azt a környéket, ahol egy négyzetkilométeren belül négyféle templom van, egy 400 éves temető, majd rögtön közvetlen mellette az olasz negyed, ahol szinte minden földszinti helység autentikus étterem, Mamma Mia, Villa Francesca és hasonlók. Gyönyörű idő lévén biciklit béreltünk és eltekertünk a Charles River mentén a Harvardra. Régi kívánságom volt ez, ott tölteni pár órát, beleszagolni a légkörbe, élni egy kicsit ott az időt. Varázslatos volt. Az egyetem idén zárja le a 375. tanévet.  A legtöbb újabb épületet olyanra tervezik, hogy a lehetőségekhez képest maximálisan hasonuljanak az idősebbekhez. A campus hatalmas és komolyan erőt sugároznak a nagy fekete rácsos kapuk. 

Másnap végigtekertünk egy gyönyörű, nemes sorházak kerületében, visszafelé láttuk a Bostoni Konzervatóriumot és a bostoni Koncerttermet. Délután éppen hogy visszavittük a bicikliket, leszakadt az ég, ami nem lett volna baj, mert beülünk valahova enni és végre újra ihatok egy korsó csak Bostonnak előállított és csak ott fogyasztható Sam Adams Brick sört, míg lecsillapodik a zuhé. Így tökéletes lett volna. De amint kérték a személyimet elutasítottak. Most tudtam meg, hogy Massachusetts állam törvénye, hogy külföldiektől csak és kizárólag útlevelet fogadnak el személyazonosításra.. Szóval ha egyszer Bostonban jártok legyen veletek útlevél, különben szomjasak maradtok!! Mindent bevetettem, amit belehetett.. de nem sikerült. Már csak emiatt is vissza kell menni. Azt a barnás sört januárban a rokonokkal ott töltött pár órás látogatás ebédjénél kóstoltam.. és hmmm.. finom :).
 

Reggel hagytuk el bárka-szállásunkat vízi taxival, ami viccen kívül fele annyiba került, mint első nap a taxi a vonatállomástól. A Nap már elő-előbújt a felhők mögül és végig Boston kikötője mentén tökéletes utolsó kép volt a városról. :)

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

És ím.. négy és fél órával később megtaláltam a Master Cardomnak köszönhető ingyenes internet lehetőséget. 

..hamarosan :):)