1st round in New York city :)

Végre sikerült. A buszközlekedés kikristályosodott, vettem egy nagy levegőt és elindultam. Kb. 30 perc az út és a Times Squertől fél utcányira van végállomás. Életemben nem láttam még ennyi embert, ekkora embermiliőt egy helyen!!!! Őrületes!!!! Bejártam a Times Squert és egy kicsit a környékét, a Theater Districtet. Egyszerre van jelen a régmúlt idők Broadway szelleme a régi színház épületek képében és működésében, illetve a modern kor, annak fényújságjaival, hirdetéseivel, mint egy félelmetes, gigantikus, csillogó fényshow. Az utcákat járva látni olyan régi épületeket, mint a Lyceum Theater, ami NY legrégebb óta működő színháza (1903-ban épült), a New Amsterdam Theater, amit mikor megnyílt NY legpompásabb színházának tartották. Tulajdonosa évekig Florenz Ziegfeld volt ( Funny girl!). A Paramount Building, ahol anno hosszú sorban vártak az emberek, hogy hallhassák Frank Sinatrát. A tér nevét a New York Times 25 emeletes tornyáról kapta. (Az újság azóta már nem ott állomásozik.)















Times Square és a Paramount Building

Tovább ballagtam és a Bryant Parkban hűsöltem ezernyi ebédszünetre kiszabadult, vagy épp szabadságoló amerikaival egyetemben. Meglepően nagy százalékuk könyvet olvasott!! Jegeskávé a kezemben, körülöttem felhőkarcolók, mellettünk a Rockefeller Centerként ismert épületkomplexum, illetve közvetlen a park mellett a csodálatos NY Public Library. A könyvtár egy víztározó helyére épült és 1911-ben nyitotta meg kapuit. Gyönyörű folyosói és előtere van. A hatalmas olvasóterme két háztömbnyi területet foglal el, s alatta, illetve a mellette fekvő Bryant Park alatti raktárban, 140 km hosszú polcrendszer húzódik, több, mint 7 millió könyvvel. A könyvtár kézirat gyűjteménye megtekintésével, ami nem is olyan nagy, két részből álló teremben van, bőven töltöttem kb. másfél órát, mert csak ámultam és bámultam, vagy visszamentem és újra megnéztem olyanokat, mint Thomas Jefferson által írt Függetlenségi Nyilatkozatot, Beethoven op.73 triójának részletét, Shakespeare Lear királyának 1608-as kiadását, Keats szerelmes levelét, Virginia Woolf naplóját, Hemingway első beszédvázlatát a Nobel-díj átadásra, Bob Dylan által javított és új ötletekkel tűzdelt dalszövegét és hasonlókat. Félelmetes volt!! Hátborzongató!! Mintha templomban lettem volna!










Bryant park és a Rockefeller C. és a New York Public Library














L. Van Betthoven és E. Hemingway keze nyoma





Célba vettem a Carnegie Hallt, de amikor odaértem... hát épp felújítanak, illetve annyi, hogy az 56. utca és a 7. sugárút sarkán áll egy hatalmas téglából és terrakottából készült épület, amin körbe csekély számú, koncertre invitáló reklám tudatja az utca idegen emberével, hogy igen, itt van AZ a terem, amiről a hozzáértők és szakmabeliek ódákat zengenek... Bár abban nem kételkedem, hogy az év során még fogok ott járni és belülről is megleshetem és hallgathatom hírhedtségének okát :). De addig is: 1891-ben nyílt meg, Andrew Carnegie milliomos finanszírozásával. A nyitó hangversenyen Csajkovszkij volt a vendégkarmester. Isaac Stern vezette azt a mozgalmat az '50-es évek végén, amely végül elérte célját és megakadályozta, hogy az épületből irodaház legyen, majd később, 1964-ben védetté nyilvánították. És már nem is voltam messze, így tettem pár lépést a Central Parkban, de tényleg csak minimálisan. Majd vissza a Times Squarre, ahol már kezdett alkonyodni és a fényparádé sokkal jobban megmutatta magát.
New York építkezése olyan, mintha az ott lakók "alteregója" lenne. Van köztük kicsi, nagy, világos, sötét, igazából mindenféle színű, idős és kihívóan fiatal, új vagy régi értékeket sugalló ,esetleg nagyképű. És ahogy az a több, mint 8 millió lélek él egymás mellett zsúfoltan, ezek az épületek is közvetlen egymás mellett állnak, fáradnak, tornyosulnak.
Hazaútról csak annyit, hogy az út egy pillanatra úgy kanyarodik, hogy még rálátni a teljes világításba öltözött Manhattanre. Az emberek és a nagydarab, dörmögő fekete vezetőbácsi is mind segítőkészek, ha kérdésed van. Csak első ajtó van, leszálláskor mindenki elbúcsúzik valamilyen formában a sofőrtől és megköszöni az utat. Csak azt a fránya légkondit ne találták volna ki valaha.. Jó kis nap volt.. és a fenébe is jó ezeket a dolgokat látni, érezni, benne élni egy kicsit.